Projekt megtérülés

A Projekt és Üzemeltetés bejegyzés végén már pedzegettem, hogyan lehet kiszámolni, mennyi hasznunk lesz egy adott projekten, ott azonban csak egy egyszerű példát mutattam, csomó egyéb tényezőt (pl. jelenérték, jövőbeli érték) figyelembe sem véve.
Úgy gondolom, ebben a témában még van annyi, hogy bővebben írjak róla.
A projekt megtérülésének kiszámolására, illetve több projekt összehasonlítására különféle mérési módszereket használhatunk.

Költség-haszon elemzés (Cost-benefit analysis, CBA)
Tulajdonképpen ez az, amiről a Projekt és Üzemeltetés bejegyzésben írtam. Vesszük az összes költséget, az összes bevételt (hasznot) és ezt összehasonlítjuk.
Nézzük a már bemutatott példát:
Ügyviteli szoftver implementációjával bíznak meg minket. 25.000.000 Ft implementációs díjat kapunk érte, a szoftver átvétele után pedig havi 800.000 Ft support díjat fizet az ügyfél.
Az implementáció maga 40.000.000 Ft-ba kerül (programozók, tesztelők, projektvezető, fejlesztői gépek, fejlesztői, teszt környezet, szoftverek, stb.), 10 hónapig tart és a havi support költség 400.000 Ft.
Implementáció után -15.000.000 Ft-on állunk (25.000.000 - 40.000.000). Havonta 400.000 Ft marad meg a support díjból (800.000 - 400.000), azaz 10 (implementáció hossza) + 37.5 (15.000.000 / 400.000) hónap alatt fog megtérülni a befektetés (3.96 év).

Viszont nem vettük figyelembe az inflációt, sem azt, hogy a supportból befolyó összeg csak havonta csordogál, míg ha megkapnánk egy összegben, betennénk a bankba arra legalább 6% kamatot fizetnének. Tehát ami pénzt a jövőben kapok meg, az biztos, hogy kevesebbet ér, mintha azt ma megkapnám.
Például, ha a support összeget 3 évre előre kifizetné az ügyfél, akkor 3*12*800.000 = 28.800.000 Ft-ot kapnánk. Ezt 6%-os kamattal betéve a bankba a 3. év után 34.301.260 Ft-unk lenne. Jobban hangzik, ugye? Ezt az értéket úgy hívjuk, hogy jövőbeni érték (angolul Future Value, FV).
Képlete: FV = PV(1 + i)ⁿ, ahol
FV - jövőbeli érték (Future Value)
PV - jelenérték (Present Value)
i - kamatláb
n - periódus
azaz
FV = 28.800.000* (1 + 0.06)³ =34.301.260 Ft
Pont ezért ha lehet, akkor a projektjeinkért járó pénzt minél előbb zsebeljük be! Nagyon rossz konstrukció az, amikor pl. az ügyfél csak a projekt legvégén, egy összegben fizet. Természetesen abba a megrendelő sem szokott belemenni, hogy az elején mindenféle biztosíték nélkül nekünk adja az összes pénzt, viszont ki lehet kötni mérföldköveket, amihez fizetési ütemezés tartozik. Például:

• Szerződéskötéskor az implementációs díj 40%-a
• UAT-ra átadáskor az implementációs díj 30%-a
• Élesítéskor az implementációs díj 30%-a

Így ha a projekt el is húzódik (ami valljuk be, nem ritka), akkor is kapunk már az elején egy nagyobb összeget, amit akár be is fektethetünk.
Nézzük ezt a példát számszerűsítve. 10.000.000 Ft-ért fejlesztünk egy szoftvert 10 hónap alatt, a felhasználói tesztek pedig 2 hónapig tartanak, ez után élesítjük a rendszert. 3 lehetőség van:

• Megkapjuk a 10.000.000 Ft-ot a szerződés aláírásakor
• A 10.000.000 Ft-ot élesítés után kapjuk meg, azaz 8 hónap múlva. Ez akkor mai értéken (ha 6%-os kamatlábbal számolunk)

PV = FV / (1 + i)ⁿ
PV = 10.000.000 / (1+0.06)¹ =9.433.962 Ft

• A fent említett megosztásban kapjuk meg a pénzt (40%, 30%, 30%):

Most  kapunk 40%-ot, azaz 4.000.000 Ft-ot
10 hónap múlva kapunk 30%-ot, azaz 3.000.000 Ft-ot, ami mai értéken (6% éves kamat -> 0.5% havi kamat, hiszen nem egész évvel számolunk, ezért az n, vagyis az időszak értéke a képletben 10 lesz):
PV = 3.000.000 / (1+0.005)¹⁰ = 2.857.143 Ft
12 hónap múlva (1 év) kapunk 30%-ot, azaz 3.000.000 Ft-ot, mai értéken
PV = 3.000.000 / (1+0.06)¹ = 2.830.189 Ft
Ha a 3 fázist összeadjuk 4.000.000 + 2.857.143 + 2.830.189 = 9.687.322 Ft.

Látható, hogy természetesen akkor járnánk legjobban, ha az ügyfél az elején kifizetne mindent, de ha ez nem lehetséges, akkor érdemes arra törekedni, hogy legalább egy része minél előbb befolyjon.